Menü
Információ:
+36 20 377 9334
info@vetomagderecske.hu
Ajánlatkérés: 0 db termék

Zöldítés haszonnal, azaz másodvetés integrált szemléletben

Zöldítés és ökológiai másodvetés

2015-től az Európai Uniós irányelveknek köszönhetően nagymértékben nőtt az ökológiai másodvetések („zöldítés”) területe. A hazánkban lévő termesztéstechnológiának a másodvetés ilyen formája nem volt szerves része, így sok termelő ebben a ciklusban ismerkedett meg vele.  Idén a 4. gazdasági év, amikor a gazdálkodók 200.000 – 300.000 hektár ökológiai másodvetés terveznek. Ez a nagyságrend jelenleg a repce vetésterületével vetekszik, amely 2017-ben hazánkban 306.000 hektáron termesztettek. A termelők jelentős része még nem rendelkezik szakmailag átgondolt másodvetésű technológiával, ami versenyhátrányt jelent a számukra.

Az éghajlat és környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatokra nyújtandó támogatást (zöldítési támogatás) a gazdálkodók nagy része az ökológiai másodvetéssel kívánja megvalósítani. Ehhez integrált szemléletet kell követni, ugyanis a rossz döntés(ek) hatására nemcsak plusz költségek, hanem az elkövetkezendő években agrotechnikai és növényvédelmi problémák sokasága léphet fel.

Ökológiai másodvetés alkalmazásának előnyei

Talajdegradációs folyamatok természeti okok vagy az emberi tevékenység hatására közvetlen vagy közvetett módon következhetnek be. A talajdegradációs folyamatoknak tekintjük a talaj anyagforgalmának számunkra kedvezőtlen irányban történő megváltozását, amelynek következményei:

·         termőterület vesztése és/vagy a terület értékcsökkenése;

·         a talaj termékenységének csökkenése;

·         talajökológiai feltételek romlása, biodiverzitás csökkenése;

·         kedvezőtlenebb talajállapot (az agrotechnikai műveletek időben és megfelelő minőségben történő energiatakarékos elvégzéséhez);

·         nagyobb termelési ráfordítások (növekvő energia-, vízellátás és vízelvezetés-, valamint tápanyagigény stb.).

Magyarországon a legfontosabb talajdegradációs folyamatok:

·         Víz és szél okozta erózió.

·         Savanyodás.

·         Sófelhalmozódás, szikesedés.

·         Talajszerkezet leromlása, tömörödés.

·         A talaj vízgazdálkodásának szélsőségessé válása.

·         Biológiai degradáció: kedvezőtlen mikrobiológiai folyamatok, szervesanyag-készlet csökkenése.

·         A talaj tápanyagforgalmának kedvezőtlen irányú megváltozása.

·         A talaj pufferképességének csökkenése.

A zöldtrágya növények használatával a degradációs folyamatok hatásai megszüntethetőek vagy minimálisra csökkenthetőek. Ha van talajtakarásunk a betakarítás és vetés között, akkor a szél és a víz által okozott erózió kockázata elhanyagolható. A nagy gyökértömeget képző növények jótékony hatással vannak a talaj szerkezetének kialakulásban és a tömörödés csökkenésében. Ha jó a talaj szerkezete, akkor jól vezeti és raktározza a vizet, mellyel a szélsőséges vízgazdálkodású területek mennyisége csökkenthető.

A zöldítő másodvetésű növények gyökérzetének rizoszférájának mikrobiológiai aktivitása jelentősen nagyobb, mint a parlagon lévő területekének, így nem áll le a talajélet a betakarítás után. A növényi biomassza talajba való bedolgozása szintén serkenteni fogja a talajban élő mikroorganizmusok aktivitását. A pentozán hatás elkerülése emiatt fontos, hogy a vetőmagkeverékekben legyen pillangós növény, ami dúsítja a talaj nitrogén tartalmát, és ezáltal elősegíti a szármaradvány lebomlásának intenzitását és könnyen mineralizálható tápanyagot hagy maga után, ami segíti a fővetemény fejlődését.

A nagy mennyiségű zöldtömeg - amit a talajba dolgozunk - növeli a talaj szerves anyag (humusz) tartalmának növekedését, ami elősegíti a talaj pufferkapacitásának (tompító képességének – külső hatások nagyságának csökkentése révén) növekedését, ezáltal csökkenthetjük a talaj elsavanyodását is.

A másodvetés során gyakran előforduló hibák

 

Kölcsönös megfeleltetés: A zöldítési támogatás során a kölcsönös megfeleltetés elemei kötelezően betartandóak. A költségtakarékosság jegyében sok termelő a legkedvezőbb árú keveréket választja és ezt a keveréket röpítőtárcsás műtrágyaszóróval, alacsony vetésnormával juttatja ki. A vetésnormától való eltérés és a nem megfelelő vetőgépek használata végzetes lehet a másodvetés és támogatás szempontjából.

60 napos területen tartás: Az ide vonatkozó rendelet szerint 60 napnál hamarabb nem lehetséges a zöldtrágyák beforgatása. A rendelet célja, hogy a zöldtárgya kifejtse hatását, emellett betöltse a biodiverzitás növelésében neki szánt szerepet. Kiemelkedő figyelmet kell fordítani a komponensek érésidejére is, nem szabad, hogy az adott növény magot érleljen (árvakelés).  A 60 napos határidő betartása, a keverékek előnyeinek maximális kihasználása valamint a mag érlelés megakadályozása (1. kép) gyakorlati megvalósíthatóság szempontjából, igen nehéz feladat a termelőknek.

Gyomosodás: Az ellenőrző hatóság (MÁK) 50 %-os gyomborítottság felett nem hagyja jóvá a területet, mint ökológiai másodvetés. Nem megfelelően átgondolt másodvetésnél könnyen előfordulhat, hogy - rossz kelés esetén -  a gyomok felülnövik az állományt (2. kép). A növényvédő szer tilalma miatt a vetéstől a beforgatásig nincs mód beavatkozni semmilyen jellegű herbiciddel.

Fajösszetétel: Azonos fajból álló keverékek választása sok kockázatot rejt. Felléphetnek azonos károkozók, amelyek az egész állományt károsíthatják (pl: földibolhák). Ha nem jön létre értékelhető állomány, vis maiort kell jelenteni. Az elmúlt években sajnos jelentős területnagyságon volt erre példa.

Vetési idő: A nem megfelelő időben történő vetés, súlyos következményekkel járhat. Ha nem időben történik meg a vetés, nem lesz megfelelő a kelés. További komoly problémát jelenthet, hogy a másodvetés komponensei, gyomnövényként jelenhetnek meg az elkövetkezendő években. Ennek a kezelése plusz ráfordítást és odafigyelést igényel.

Főnövény: Amennyiben a másodvetésű fajok között rokon faj szerepel a fővetésű kultúrával, azonnal növényvédelmi problémák jelenhetnek meg. A nyári időszakban felszaporodnak a kórokozók és kártevők, amelyek megsokszorozódott erővel támadják a fővetésű kultúrát. A másodvetés árvakelésként is megjelenhet a fővetésben amely gyomirtása roppant drága vagy nem megoldható feladat (3. kép).

Beforgatás: A nagy zöldtömeggel rendelkező keverékeket egy menetben nem lehet jó minőségben talajba dolgozni. Ezen keverékek ily módon történő bedolgozása rontja a talajmunka és a következő kultúra vetésének a minőségét.

Zöldítő keverékek kiválasztásának alapja

Elővetemény: A keverékek kiválasztásának egyik meghatározó tényezője. Kedvezőtlen, ha egy éven belül azonos fajok kerülnek elvetésre a fővetésben és a zöldítő keverékben is. Azok a károkozók, amelyek a fővetésben megfelelő közeget találtak a szaporodáshoz, tovább fejlődhetnek a másodvetésben. A korán lekerülő kalászos, repce, borsó után jól kivitelezhető a másodvetés, de ügyeljünk a megfelelő fajok kiválasztására. A késő nyári – őszi betakarítású növények után bizonytalanabb a másodvetés, de nem jelent leküzdhetetlen akadályt. Fontos, hogy vegyük figyelembe az előveteményben használt növényvédő szerek utóvetemény korlátozásait (pl: kalászosok - jodoszulfuron), mert a szermaradvány okozhat depressziót a másodvetésű kultúrákban.

Következő kultúra: A „zöldítő” fajok kiválasztásánál a másik meghatározó tényező, a területen tervezett következő kultúra. Megfelelő zöldítő keverék választása esetén kedvezőbb feltételeket teremthetünk a következő kultúrának (tápanyag, talajszerkezet, szervesanyag stb.) amely után kézzelfogható eredményét érezzük a megfelelő választásnak. Ilyen szempont lehet többek között, hogy a pillangós komponensekkel rendelkező keverékek a nitrogén megkötése révén tápanyagot hagynak maguk után vagy a tavaszi vetést a télen kifagyó fajok nem akadályozzák.

Talajadottság: A termelők tisztában vannak a saját területeik adottságaival. Ezen ismeretek alapján olyan faj(ok)ból szükséges választani, amelyek az adott területen is kiemelkedően teljesítenek. Vannak homokos talajt jól tűrő fajok (csillagfürt, baltacím) vagy letömörödött talajt fellazítani képes fajok (olajretek, mustár) vagy felvehető nitrogént maga után hagyó fajok (pillangós).

Domborzati viszonyok: A dombvidéken a folyamatos erózió és defláció elleni védelem kiemelt, míg a sík területeken nem jelentenek olyan mértékű problémát. Emellett a talajban lévő tápanyagok kimosódásának mérséklése is elérhető a megfelelő keverékek használatával. Ezek ismeretében nagy jelentőség van az áttelelő keverékeknek is.

Agrotechnika: Figyelembe kell venni a rendelkezésre álló gépparkot, amellyel a talajelőkészítés, vetés és beforgatás meg fog valósulni (forgatásos vagy forgatás nélküli). A vetőágy minősége (tárcsa, kultivátor, kombinátor) meghatározza a kelési paramétereket. A vetésmélységnél az apró magvú fajok (keresztesek, facélia) kevésbé tolerálják a mélyrevetést, mint a nagyobb magvúak (csillagfürt, kalászosok, pohánka). A nagy zöldtömeget adó keverékek nem dolgozhatóak be egy menetben, csak kettőben.

Téli talajtakarás: Amennyiben cél a téli talajtakarás, akkor áttelelő faj(ok)ból álló keveréket szükséges választani. Az ilyen tulajdonsággal rendelkező keverékek a tél folyamán védik a területet az erózióval és deflációval szemben. Ezek mellett kiemelhető, hogy a folyamatos növényborítottságnak köszönhetően mérsékli a tápanyagok kimosódását is (pl: laza-homok)

Összefoglalás

A termelők körében a zöldítés kiváltására népszerű megoldás az ökológiai másodvetés. A megfelelően kivitelezett zöldtrágyázás kedvezően befolyásolhatja a talajadottságokat, amelynek következtében növekedhet a szántóföld termőképessége. Ehhez azonban egy integrált szemléletet szükséges követni, ahol az előveteménytől kezdődően a keverékválasztáson át a következő kultúráig sok szempontot figyelembe kell venni. Azok a termelők, akik nem fordítanak erre megfelelő energiát, a korábban zöldített területeken az elkövetkező években pótlólagos ráfordításokkal kell számolniuk. Ellenben akik szakszerűen viszik véghez évről évre a másodvetést, azok élvezik a hasznát és még a zöldítési támogatást is maradéktalanul megkapják.    


 

 

1. táblázat Zöldítő keverékek előnyei és hátrányai

Csoport

Fajok

Előny

Hátrány

Keresztesek

Olajretek, mustár, repce

részben áttelelő, nagy zöldtömeg, nagy mennyiségű szervesanyag,

 kiváló talajlazító képesség

Nagy vízfelhasználás, keléskori kártevőkre érzékeny, két menetes beforgatás szükséges

Kalászos+keresztes

Rozs, Zab, Olajretek, Repce, Mustár

Részben áttelelő, erózió és defláció elleni védelem télen is, akár egy menetben talajba dolgozható, kiváló ár-érték arány

őszi kultúrák előveteményeként kedvezőtlen, csekélyebb zöldtömeg, kevésbé segíti a talajszerkezet javítást

Pillangósok

Bükköny, Szegletes lednek, Csillagfürt, herefélék, borsó

Nitrogéngyűjtés, kiváló elővetemény, jó kelésbiztonság

magasabb vetésnorma, fagyérzékeny, magasabb árfekvés,

, mélyebb rétegben nem lazít

Pohánka + Facélia, + pillangós

Pohánka, Facélia, pillangósok

Szárazságtűrés, talaj felső rétegeinek átszövése, kiváló méhlegelő, alacsonyabb vízfelhasználás

lassabb kelés, gyors maghozás, mélyebb rétegben nem lazít