Menü
Információ:
Megtalál:
Megtalál:
Ajánlatkérés: 0 db termék

Zöldítés haszonnal, azaz másodvetés integrált szemléletben


Zöldítés és ökológiai másodvetés 2015-től az Európai Uniós irányelveknek köszönhetően nagymértékben nőtt az ökológiai másodvetések („zöldítés”) területe. A hazánkban lévő termesztéstechnológiának a másodvetés ilyen formája nem volt szerves része, így sok termelő ebben a ciklusban ismerkedett meg vele. Idén a 4. gazdasági év, amikor a gazdálkodók 200.000 – 300.000 hektár ökológiai másodvetés terveznek. Ez a nagyságrend jelenleg a repce vetésterületével vetekszik, amely 2017-ben hazánkban 306.000 hektáron termesztettek. A termelők jelentős része még nem rendelkezik szakmailag átgondolt másodvetésű technológiával, ami versenyhátrányt jelent a számukra.





Ökológiai másodvetésben alkalmazott keverékek kiválasztásának alapjai


A gazdálkodók jelentős része választja az ökológiai másodvetést, hogy meg tudjanak felelni a zöldítési előírásoknak. A másodvetés során érdemes mérlegelni, hogy melyik az a zöldtrágya keverék, amely jól beilleszthető a gazdaságba. 

A termelők egy része érthetetlenül áll a zöldítési előírások előtt, megkérdőjelezik annak szükségességét. Az EU azért hozta létre ezt a jogszabályi környeztet, hogy a támogatási összegeket szinten tudja tartani, de emellett meg tudjon felelni a mezőgazdasági termelés élőhelyben betöltött szerepének. Ebből az következik, hogy a zöldítési előírások elsődleges célja a biodiverzitás fenntartása, esetleges növelése. Könnyen belátható, hogy a kultúrnövény lekerülése után a fekete tarló, a monokultúra nem biztosít megfelelő élőhelyet a meglévő fajok számára. Ezzel szemben a több fajból álló növényi kultúrák már képesek betölteni ezeket a funkciókat. A jelenlegi információk szerint, ez a szemlélet fog továbbra is uralkodni a következő támogatási ciklusokban. Tehát érdemes komolyan tanulmányozni a zöldítés egyik meghatározó tényezőjét, az ökológiai másodvetést.

Széles választékot mutatnak az ökológia másodvetésekhez használt keverékek. A zöldtrágyák megoldást nyújtanak a hazánkban előforduló legtöbb igényre. A keverékek kiválasztásánál figyelembe kell venni több tényezőt is: az előveteményt, következő kultúrát, talajadottságokat, domborzati viszonyokat, agrotechnikát és egyéb egyedi igényeket. A következőkben a legnagyobb területen elvetett zöldtrágya keverékek kerülnek bemutatásra és a leírás segítséget kíván nyújtani a termelőknek a keverékek kiválasztásában.




A zöldítés gyakorlati tapasztalatok


Ellenőrzési tapasztalatok, hibák:

• Parlag:

- termelnek a parlagnak igényelt területen

- nem tartották be az augusztus 31-ig előírt parlagoltatást,repcével elvetették már…

- esetenként a minimumkövetelmények sérülnek

• Nitrogénmegkötő:

- füves lucerna ami inkább gyep,de lucernának igénylik

-KEV01 igénylés esetén a N-megkötő még a 10%-ot sem éri el

- a lucernát szeptember 30. előtt feltörték

• Öko-másodvetés:

- repce árvakelés öko-másodvetésként (egy növény)

- a másodvetést nem a kérelmezett területen hajtották végre (eltér a SAPS táblától)

- a megvalósulást hamarabb bejelentik a ténylegeshez képest

- a bejelentés ellenére sem végzik el a másodvetést,tarlót található




A zöldítés jelene és jövője

Kinorányi Éva

Agrárminisztérium

Agrárközgazdasági Főosztály